Gyepükaján története
Eredetileg két falu állt itt, Gyepű és Kajánföldje, ezeket 1894-ben egyesítették. Maga Gyepű, melynek neve védősávot, elválasztó határt jelentett valamikor, 1353-ban szerepelt először oklevélen, de az itt feltárt leletek azt bizonyítják, hogy sokkal régebben, már az őskorban is lakott hely volt. Az is látható, hogy itt, a Meleg-víz partján római település volt egykoron. A falu a török időkben elpusztult, lakói később visszatértek.
Érdekesség még, hogy a XIX-XX. század fordulóján itt létesült a Hibay- (vagy Hobay-) pusztán az Első Magyar Kókuszfonó és Szövőgyár, ahol külföldről behozott alapanyagból lábtörlőket és a templomok számára kókuszszőnyegeket gyártottak egészen 1947-ig. A település 1950-ig Zala megyéhez tartozott, akkor került át Veszprém megyéhez.
A Település címere
Egyenes vonalú, arany színű szegélybe foglalt, vízszintesen felezett csücskös talpú pajzs. 
Az alsó, zöld színű mezőben arany színű ekevas, az ekevas közepén fehér színű felirat: 1894. A felső, piros mező közepén áll a falu Árpád-kori templomromjának, a Nagykeszi templomromnak ezüst színű stilizált motívuma. A pajzs felett arany színű három lombbú heraldikai korona helyezkedik el.
Motívumok és színek jelentése:
- Vágottság: A két történelmi falu 1894-ben történt egyesülését jelképezi.
- Ekevas: A falu múltjára, mezőgazdasági jellegére utal.
- Templomrom: A község évezredes múltjára utal.
- A címer felső részének színe: Magyarország, az Árpádok színvilága.
- Alsó zöld mező: A történelmi Zala megye színe.
- Színek együtt: A mai magyar tricolor (piros-fehér-zöld).
Adatok
- Régió: Közép-Dunántúl (“Királyi Régió”)
- Megye: Veszprém megye
- Kistérség: Sümegi kistérség
- Lakosság: 316 fő (2016.)
- Terület: 9.11 km2
- Népsűrűség: 42,59 fő/km2
- Rang: község
- Körzet hívó: 87